
Lóránt barátommal kerékpáron jártuk a vidéket.
az első útjelzőnél tudtuk, hogy messze nem jutunk ha mindeniknél megállunk

nem kell árgus szemekkel figyelni a fotótémát.
Hodgya postahivatalának hivatalos táblája.
ha kinagyitod te is észbe kapsz ez milyen posta

egy kérdés és az emberek mindjárt a szivükbe fogadnak.

régi ház új szám... mutasson is valami rajta

árván lóg a volt kapcsolatteremtő

Farcád. magyarázat is szükséges
Betértünk a Maci nevű csárdába, sört rendeltünk és elővettem a jól átmelegedett szalonnámat amiből a barátom nem csodálom hogy nem kért. inkább valami sürün ugató ebet fotózgatott.
fuloplorant.blogspot.com
ettem volna is nyugodtan, ha a következő öt percben meg nem telik vendéggel a helyiség. hagymám nem volt tehát nem szagra jöttek, de akkor honnan a csudából tudták meg hogy idegenek vannak a faluban?

miután teli hassal igen jól lehet fotózni, engedélyt kértem egy szekér széna lerakásának a megörökitésére. rosszindulatból vagy véletlenből nem tudom de a legidősebb szembe vágta velem a villa szénát, prüszköltem , meg a nyakamból vertem ki a port és szóltam Lórinak kerűlje az öreget mert még azt se mondta bocsánat
inkább egy kilincset raktam fel mint egy morcos öreget

a gyerekek és kutyák egymást futtatják.
tetszett a jelenet

magunkat nem mertem lefotózni de kb. igy nézhettünk ki a kirándulásunk utolsó állomásán, Bikafalván